Szászavinc - Az elpusztított falu

Egy gyönyörű falu szomorú története

Szászavinc nevét 1825-ben említette először oklevél Válye-Vintz néven. 1835-ben Szasza Lupsii, 1854-ben Szásza-Lupsa-Vincze, 1888-ban Sászavincza, 1913-ban Szászavinc néven írták. A trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz, Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.

Szászavinc románul Geamăna, egy Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-középhegységben található falu, melyet a rézbánya hordaléka árasztott el. Egyike azoknak a faluknak, amik Nicolae Ceausescu falurombolási tervei között szerepelt.

89810681.jpg

Előzmény:

A tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő Nicolae Ceausescu államfő, amikor 1988. április 29-én bejelentette, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az úgynevezett településszisztematizálási tervet, melynek során "agráripari centrumokat" hoznak létre.

Romániában már a hetvenes évek óta folyt a városok és városközpontok szisztematizálása. Az erőltetett városiasodás - a statisztikákban legalábbis - látványos eredményekkel járt, 51 község vált várossá. Ezt követte a vidéki területrendezési elképzelés megvalósítása, amely nemcsak a lerombolandó, elköltöztetendő falvakat, hanem minden települést érintett, mert drasztikusan csökkentette a beépíthető területet és elrendelte az ezen kívül eső házak, családi gazdaságok elköltöztetését. Az intézkedésektől a pártvezetés a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület háromszázaléknyi növekedését remélte.

Szászavinc a katasztrófa előtt:Szászavinc régen3.jpg

Szászavinc régen2.jpg

Szászavinc régen1.jpg

A falurendezési terv részleteit 1988. április 29-én ismertette Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának ülésén. Eszerint az első szakaszban, 1990-ig elkészítik az átrendezés minden részletre kiterjedő tervét, s felmérik a falvak lakosainak számát. A két-háromezer főnél kevesebb lakosú településeket, azaz a romániai falvak felét eleve életképtelennek minősítették. Az 1995-ig tartó második szakasz végére megyénként 2-3 agráripari komplexumot terveztek kialakítani, az utolsó szakaszban pedig, 2000-ig 558 városi jellegű agráripari központ jött volna létre iskolákkal, kórházakkal, sport- és művelődési központokkal. A lakosságot többszintes lakóházakba akarták áttelepíteni, ezeket kizárólag a központi típustervekkel összhangban lehetett megépíteni. (1985-től már több települést felszámoltak Bukarest környékén és Giurgiu megyében, de a modellértékűnek tekintett új településeken többnyire a legalapvetőbb szolgáltatások is hiányoztak.)

 Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése: a falvak bontásához még hozzá sem fogtak, de sok helyen az orvosi ellátást már megszüntették. Nagyságukra nézve a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba történő erőteljes kivándorlás miatt folyamatosan csökkent. A tervezett településrendezés nyilvánvalóan e nemzetiségek szellemi hagyományai és közösségi tudata ellen is irányult, erősítve a román lakosság módszeres betelepítésével támogatott homogenizációs folyamatot. Mindez ellentétes volt a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányával és a helsinki záróokmánnyal, amelyeket Románia is aláírt.

szaszavinc-3.jpg

szaszavinc-2.jpg

64229091.jpg

 Nicolae Ceausescu bejelentése után az értelmiség egy része tiltakozott a pártvezetésnél. Közleményekben tájékoztatta a külföldet is, a nemzetközi közvélemény felfigyelt a tervekre, s Románia egyre nagyobb politikai nyomás alá került. Hevesen tiltakozott a falurombolás ellen Ausztria és az NSZK, s kiéleződött a magyar-román viszony is.

 A magyarlakta településekről érkező riasztó hírek hatására több magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-én tüntetést szervezett a budapesti Hősök terén a romániai falurombolás ellen, a demonstráción mintegy 60-70 ezer ember vett részt. Három nappal később az Országgyűlés állásfoglalásban hívta fel a romániai Nagy Nemzetgyűlés figyelmét a megsemmisítésre kijelölt falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékeire, kifejezve reményét, hogy a román vezetés eláll a terv végrehajtásától. Románia válaszul bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust és a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét is felvetette. Mindennek nyomán menekültek ezrei kezdtek Romániából Magyarországra áramlani. A feszült politikai helyzetben augusztus 28-án teljesen váratlanul találkozott Aradon az új magyar miniszterelnök, Grósz Károly Nicolae Ceausescuval, de egyetlen fontos kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk.

The_Catholic_Church_of_Bezidu_Nou.jpg

Bözödújfalu azóta már leomlott temploma a romániai falurombolás jelképévé vált

Nicolae Ceauşescu 1977-ben engedélyezte a veresvölgyi réz kitermelését. Kezdetben a helyiek is támogatták a bánya megnyitását, azt remélve, hogy meggazdagodnak. De nem egészen az történt, amire sokan számítottak: a ’80-as évek elején a román állam 300 család tulajdonát sajátította ki Szászavincen. A földjükért kapott kevés pénz, pedig alig fedezte egy új otthon építésének költségeit. Az 1989-es román forradalom előtt még több mint 3000 ember dolgozott a rézbányában, mára már csak alig 200.

A bányahordalék áradása 1986-ban kezdődött, ekkor még több mint 1000-en laktak a településen. Jelenleg a vörös színben „pompázó” tó ellepte a falu nagy részét. Az egykori Szászavinc körüli területen jelenleg kb. 20 személy él. Sokan még az elhunyt hozzátartozóikat sem tudták exhumálni a temetőből, így többségük még mindig a mérgezett tó alatt nyugszik.

28711371.jpg

Szászavinc5 - egy helyi lakos a temetőben.jpg

Szászavinc6.jpg

„Az első rossz jel az volt, mikor a meggy és a cseresznye elszáradt. Érezték a mérget, ami akkor még csak a föld alatt volt. Ez után a patakok vörösek lettek, mintha vérré vált volna a vizük.” - meséli a most is ott élő Nicolaie Praţa, akinek a portája egy kis sziget két mérgezett patak között.

A településszisztematizálási programot a román vezetés 1988 végén lelassította, amiben a nemzetközi tiltakozásoknál nagyobb szerepet játszott az anyagi eszközök hiánya. A falvakat eredetileg buldózerekkel akarták a földdel egyenlővé tenni, de aztán ekkoriban láttak napvilágot azok az elképzelések, hogy iskola, közlekedés, orvosi ellátás, postai szolgáltatás híján inkább hagyják őket maguktól elhalni. A tarthatatlan bel- és külpolitikai állapotot végül a romániai forradalmi átalakulás szüntette meg, amely 1989. december 22-én magával sodorta Nicolae Ceausescut és egész rendszerét.

Szászavinc7 - előtérben a temető.jpg

11294604.jpg

28370333.jpg

Florin Cofar rövidfilmjében egy szászavinci fiú visszatér szülőfalujába, pontosabban a falu helyén található halott tájra, amiben megpillantja a szomorú valóságot.

80677543.jpg

szaszav_2.jpg

42547210.jpg

A Környezetvédelmi Minisztérium legfrissebb felmérése szerint kb. 15 millió euró kellene a katasztrófa sújtotta vidék teljes helyreállításához.

Mindezek után nem is csoda, hogy a világ minden táján, de még a legnépszerűbb hollywoodi sztárok is csatlakoztak a verespataki (Rosia Montana) aranybánya megnyitása ellen, nehogy újra megtörténhessen egy hasonló katasztrófa.

Mára már csak a zavaros vizű tóból kiemelkedő görög katolikus templom tornya bizonyítja, hogy valaha itt egy falu állt....

Írta, Hajner Gyula

Olvasd el Kápolnapuszta, a vérben fürdött falu történetét is! Iratkozz fel a youtube csatornára is!

Források: MTI, itthon.ma, adevarul.ro/.

save-rosia-montana-protest-underway-in-london_2827735.jpg

woody harrelson tiltakozik.jpg

saveally-at-romanian-embassy-in-berlin-to-save-rosia-montana_2763507.jpg