Az elfeledett szovjet Turbojet
A történet úgy kezdődött, hogy az 1960-as években a szovjetek - amerikai minta alapján - elkezdtek kísérletezgetni a sugármeghajtású vonatokkal.
Ez konkrétan úgy nézett ki, hogy kettő darab Jak-40-es, kisméretű sugárhajtású repülőgépek hajtóművét szerelték rá a vonat tetejére. Végül a motorkocsi hajtóműve az elején, szintén pilonokon elhelyezett két darab Ivcsenko Al-25-ös, összesen 34 kN tolóerejű (low-bypass) kétáramú gázturbinás sugárhajtómű volt, illetve L-39 Albatros vadászgépeket is használtak.
A motorkocsi maximális sebessége 250 km/h volt, amivel megdöntötték az akkori rekordot és ami hasonló menetteljesítményekkel büszkélkedhetett, mint amerikai társa, az M497-es Black Beetle.
M497-es Black Beetle
A projekt alapja egyébként egy szovjet ER22-es motorkocsi volt, amely természetesen némi aerodinamikai módosításon is keresztülment. A vonat ugyanabban a gyárban készült el, ahol a motorkocsit is gyártották.
A nagy sebességű, felső vezetéket nem igénylő sugárhajtású motorkocsival egyébként a világ leggyorsabb távolsági expresszvonatait (Trojka-expressz) szerették volna elindítani a szovjetek, de a kísérlet végül kudarcba fulladt, mivel a hihetetlen magas üzemanyag költségek nem hozták volna vissza a belefektetett pénzt, de valószínűleg a sínpályák sem bírták volna ki a száguldó vonatot.
Magyarán szólva; többe került volna a leves, mint a hús.
Az SVL-nek nemrég az Oroszországi Tver városban egy emlékművet is állítottak
Sokáig úgy tudták, hogy az egyetlen megmaradt Turbojetet is beolvasztották, megsemmisítették, mígnem pár évvel ezelőtt orosz fiatalok felfedezték egy gyártelepen az utolsó példányt.
Írta, Rafael Kalivoda és Hajner Gyula
Források:
- thoriumdirigible.com
- englishrussia.com
Ha tetszett a cikk, látogasd meg a Szellemvárosok Magyarországon és a Szellemvárosok a világban oldalakat is!