Kecskeméten az első laktanyák Lestár Péter polgármesternek köszönhetően épültek. Számos terve volt a városfejlesztésre, többek közt az út és utcahálózat korszerűsítése illetve a garnizonok építése. Az 1879. évi 36. törvénycikk 33. §-a lehetőséget adott a településeknek, hogy a lakosságnak eddig sok nehéz pillanatot okozó beszállásoltatási rendszertől megszabaduljanak, illetve a Honvédelmi Minisztérium pedig 25 éven keresztül térítést fizetett a laktanyát építő városoknak.

A város már 1881-ben elhatározta a Rudolf lovassági laktanya építését, de adminisztratív okok miatt erre csak 1886-1887 között került sor. Az építészek Pártos Gyula és Lechner Ödön voltak, a kivitelezést Erdélyi Mihály és társai, Heitzmann és Milkó szegedi vállalkozók, Árkay Sándor műlakatos, Nagy Pál esztergomi kőfaragó, illetve Rainer Károly szegedi asztalos vállalta.

1887. július 28-án gróf Pejacsevich Miklós lovassági tábornok megtekintette az épülő laktanyát, melyet három hónap múlva, október 1-jén adtak át. Az átadási ünnepségen sok tábornok, köztük az idetelepülő k. und k. 7. huszárezred parancsnoka, és a civil elit jelentős része, például Lestár Péter volt jelen. 1893. október 1-jén megérkezett a k. und k. 13. huszárezred is.

Dísztribün. Balról a második Nyikolaj Kozsoma ezredparancsnok (1971-1973)

Háttérben legénységi épület (1988)

Malinovszkij őrnagy, Csernisov főhadnagy az alakuló téren

A garnizon az I. világháborút követően honvédségi tulajdonban maradt. 1923-ban ide költözött Kecskemét helyőrség parancsnoksága. A húszas években szinte minden évben rendeztek itt valamilyen jelentősebb eseményt. 1925-ben vívóversenyt, ’1926-ban jótékonysági lovas-ünnepélyt, ’1928-ban pedig Borbála napi ünnepségeket tartottak a laktanyában. 1938. szeptember elején elkezdték bővíteni az objektumot egy 88 ló elhelyezésére alkalmas istállóval és egy 17 db gépkocsi tárolására alkalmas járműszínnel.

A II. világháború után a garnizont átnevezték Losonczy István laktanyává, majd az ötvenes években a szovjet 407. gárda tüzérezred költözött be, akik a területen állították fel Kutuzov marsall emlékművét is. A tisztek a laktanya közelében (Máriavárosban) felhúzott lakótelepen kerültek elszállásolásra, melyet külön a szovjet tiszteknek építettek.

A tüzérezred szemléje a Rudolf laktanyában 1980 körül

A Rudolf laktanya. Középen Alexander P. Litvin, a tüzérezred parancsnoka (1976-1981)

Az ide települt tüzérezredet 1989-ben vonták ki (az alakulatot először Táborfalvára költöztették át az ott kiürült laktanyába majd onnan vonták ki végleg hazánkból). Egy évvel később, 1990. április 24. és 25. között a szovjet fél átadta Városi Tanácsnak az Erzsébet laktanyával együtt. A két objektum együtt 11,5 hektár nagyságú volt, és 33 épületből állt.  Fáy Ferencné tanácselnök-helyettes írta alá az átadásról és az átvételről szóló jegyzőkönyvet a Honvédelmi Minisztérium képviselőjével együtt. Később létrehozták a Közép-Európai Nemzetközi Alapítványt. Az alapítvány létrehozásakor az alapítók úgy döntöttek, hogy a laktanya területét funkcionálisan megosztják a következő módon: A műemlék épületeket és környezetükét egyetem létrehozására, két kb. negyven méter szélességű területet pedig bérbeadás céljára különítették el. Ezen területek bérbeadásából származó bevételek voltak hivatottak az alapítvány működési kiadásait fedezni. Később a laktanya újra önkormányzati tulajdonba került.

A laktanya egy korabeli képeslapon

Katonák a telephely ellenőrzőpontján

Kutuzov marsall emlékműve - akkor és most

Az utolsó sorakozók egyike 1989-ben

A laktanya épületeit - párat leszámítva - nem használják, üresen állnak, csak egy kis épületet újítottak fel a laktanya sarkában. A két nagylovardát és az istállót bérlik, de ennek ellenére lehangoló látványt nyújtanak. Pár épületet már elbontottak, a lövegek beállója is félig lebontva áll. Az utóbbi időkben tárgyalások folytak egy új sportcentrum építéséről a laktanya területén, de eddig még nem kezdődött el építkezés.

A kecskeméti laktanya sorozat második részét ezen a linken olvashatod!

Az itt települt magyar alakulatok:

4. honvéd huszárezred – A négyes huszárok 1882-óta állomásoztak a városban, és itt is maradtak az I. világháború kitöréséig.          

7. k. und k. (Vilmos) huszárezred – Ez az alakulat költözött be elsőnek a frissen felépített huszár laktanyába 1887-ben.

8. k. und k. (Esterházy) huszárezred – 1904 áprilisában érkezett az alakulat, majd 1914-ben innen indult a frontra.

13. k. und k. (Jászkun) huszárezred – 1893-ban érkeztek Kecskemétre, és kilenc évig maradtak a helyőrségben.

M. Kir. 5. (Losonczy István) tüzérosztály – Az 1920-as évek elején érkezett az 5. aknavető századával.

M. Kir. 4. (Kinizsi Pál) tüzérosztály – Egyes források szerint a Rudolf laktanyában állomásozott az alakulat, majd 1939. január 20.-án Szolnokra települt.

M. Kir. 3. tüzérosztály - A 13. gyaloghadosztály része volt, 1944 októberében súlyos veszteségeket szenvedett, 1945. január 18-án újraszervezték a tüzérosztályt.

Szovjet alakulatok:

в/ч 28865- 198 гв cап – 198. gárda önjáró tüzérezred (korábban Táborfalván települt, a 407. ezredet váltotta Kecskeméten).

в/ч 93754 - 407 гв ап– 407. Bogdan Hmelnyickij és Alexander Nyevszkij renddel kitűntetett gárda tüzérezred (a 60’-as évek előtt települt itt).

Írta: Daczi Péter
Fotók: Daczi Péter